Neurobiológiai Tanszék borító
Forrás: https://www.flickr.com/photos/thelunch_box/2798522576

Frissítve

2023. nov. 2.

Kutatás

angol zászlóVölgyi labor

Tagok

Prof. Dr. Völgyi Béla, Dr. Kovács-Öller Tamás, Szarka Gergely, Balogh Márton, Balogh Boglárka, Hanaa Rahmoun

Kutatási koncepció

A környezetünkből származó információ ~85%-a a retinán keresztül éri el idegrendszerünket, ezért a retinális neuronhálózat működésének megértése esszenciális. Közel 40 éve ismert, hogy az elektromos szinapszisok ennek az idegi hálózatnak alapvető elemei, de ezeknek a képalkotásban betöltött nélkülözhetetlen szerepe csak a közelmúltban vált nyilvánvalóvá. Kutatócsoportunk célja az elektromosan kapcsolt retinális neuronhálózatok szerepének igazolása magasabb rendű látási funkciókban. Munkánkban az elektromos szinapszisokat alkotó fehérjék (connexin – Cx) eloszlásának változásait vizsgáljuk az egyedfejlődés során illetve különböző környezeti tényezők változásainak hatására. Munkánkban különös hangsúlyt kapnak a belső retina elektromos szinapszisai, melyek dúcsejtek és amakrin sejtek között (dúc-dúc, amakrin-amakrin, amakrin-dúc) jönnek létre és a dúcsejtek akcióspotenciál szinkronizációjában vesznek részt. Vizsgáljuk, hogy a dúcsejtek populációs aktivitása hogyan vesz részt az egyes képi mintázatok kódolásában. Szintén vizsgáljuk az elektromos- és kémiai szinaptikus jelátvitel egymásra hatását, esetleges együttműködését. A kutatás eredményei retinális implantátumok algoritmusainak elkészítéséhez és a robotikában alkalmazható bionikus szem létrehozásához szolgáltatnak információt.

További információ: Szentágothai Kutató Központ Retinális Neurobiológiai Kutatócsoport


Gábriel labor

Tagok

Prof. Dr. Gábriel Róbert, Dr. Kovács-Valasek Andrea, Dr. Pöstyényi Etelka, Bolboaca Alina

Kutatási koncepció

Kutatásaink a metabolikus retinadegenerációk folyamatainak mélyebb megértését célozzák kísérletes állatmodellekben. Szeretnénk megtudni, hogy az egyes, emberi retinamegbetegedések hátterében álló metabolikus folymatok hogyan idézik elő a retinális sejtek pusztulását, melyek azok a biokémiai háttérmechanizmusok, amelyek meghúzódnak a látásromlás mögött. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik azt is, hogy különböző módokon megkíséreljük megakadályozni a retinadegeneráció lezajlását, megakadályozva a degenerációs útvonalak aktiválódását vagy előidézve az idegsejtek védelmi folyamatainak megerősítését. Ez utóbbi útvonalak megismerése lehetőséget ad arra, hogy gyógyszerjelölt molekulákat próbáljunk ki és fejlesszünk tovább. Kísérleteink során a retinális információ-feldolgozás, idegi degeneráció és neuroprotekció mechanizmusait is vizsgáljuk.

További információ: Szentágothai Kutató Központ Retinális Neurobiológiai Kutatócsoport


Hernádi labor

Tagok

Dr. Hernádi István, Dr. Bali Zsolt, Dr. Knakker Balázs, Kiefer Evelin (labor manager)

Kutatási koncepció

A Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Idegtudományi Kutatócsoportja 2012-ben alakult Dr. Hernádi István vezetésével. Kutatócsoportunk elsősorban a neurokognitív zavarok (demenciák) preklinikai modelljeinek fejlesztésével, a betegségek sejtes és magatartási szintű folyamatainak vizsgálatával foglalkozik. Kutatásainkat négy laboratóriumban folytatjuk: a sejtélettani (elektrofiziológiai) és a humán pszichofiziológiai laborok a Természettudományi Karon (TTK), a kisállat-magatartásfarmakológiai labor a Szentágothai Kutatóközpontban, a főemlős magatartásfarmakológiai labor pedig a Grastyán E. Transzlációs Kutatási központban található. Laboratóriumainkban ún. transzlációs kutatásokat végzünk, melyekkel a molekuláris folyamatoktól az emberi magatartásig vizsgálhatjuk az idegrendszeri működéseket. Preklinikai állatmodelljeink között szerepelnek pl. a természetes öregedéses vagy a traumás agysérüléses modellek. A magatartási változásokat a kutatócsoportban sikeresen továbbfejlesztett tesztcsomagokban vizsgáljuk (pl. új tárgy felismerési teszt, víziútvesztő, pszichomotoros vigilancia teszt, páros asszociációs tanulási és késleltetett minta-felismerési feladatok). Eredményeink mind az alapkutatásban mind a gyógyszerkutatásban hasznosítjuk. Fő távlati célunk a betegségek hátterében zajló eddig még nem ismert mechanizmusok feltárása, illetve olyan biomarkerek azonosítása, amelyek később mind a kognitív zavarok diagnosztizálásban, mind kezelésében és új gyógyszerjelöltek fejlesztésében is kiemelkedően fontos szerepet tölthetnek be.

A kutatócsoport munkáját négy laboratóriumban végzi:

  1. Kisállat-magatartás labor (SZKK): általános aktivitás vizsgálata, porond-teszt, emelt keresztpalló teszt, forszírozott úszás teszt, táplálékválasztásos feladatok, komputervezérelt operáns magatartási tesztek, neurotoxikus lézió, reverzibilis inaktiváció, receptor-ágensek szisztémás/centrális alkalmazása.
  2. In vivo celluláris neurofiziológia labor (TTK): extracelluláris egysejtelvezetés, sztereotaxiás berendezés, biológiai erősítők (feszültség és árammérés), konstans áramgenerátorok, (mikroiontoforézis).
  3. Nem humán főemlős (NHP) kutató labor a Grastyán Endre Transzlációs Kutatási központban (GTKK)
  4. Humán pszichofiziológiai labor (TTK): nagyteljesítményű 32 csatornás biológiai erősítő (EEG, EMG, ECG, EOG), komputerizált magatartási tesztcsomagok. Alapkutatás: arcfelismerés idegrendszeri folyamatai. Alkalmazott kutatás: nem-ionizáló elektromágneses terek hatása a kognitív folyamatokra.
További információ: Grastyán Endre Transzlációs Kutatási központ
További információ: Szentágothai Kutató Központ Transzlációs Idegtudományi Kutatócsoport