Pireneusokban
Forrás: Fotó: Kovács János, 2017
Hidrológiai Kutatócsoport
Kutatócsoport tagjai
Dr. Czigány Szabolcs
Dr. Pirkhoffer Ervin
Dr. Sarkadi Noémi
Dr. Lóczy Dénes
Dr. Fábián Szabolcs Ákos
Dr. Halmai Ákos
Balogh Richárd
Parisa Maleknia
Gradwohl–Valkay Alexandra
A kutatócsoport korábbi tagjai
Dr. Nagy Gábor
Dr. Hegedüs Péter
Dr. Balatonyi László
Dr. Liptay Zoltán
Víg Balázs
A víz körforgásában lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megbízhatóan előre tudjuk jelezni az éghajlat változékonyságából eredő hidrológiai szélsőségeket. Terepi mérésekkel és monitoringgal, valamint számítógépes modellek segítségével vizsgáljuk a hidrológiai folyamatok széles körét.
Tématerületek
A középvízi meder modellvizsgálata a Dráván
A projekt során a Dráva medermorfológiai, vízhozam- és hordalék-szemcseeloszlási jellemzőit mérjük fel és modellezzük terepi mérésekkel és laboratóriumi elemzésekkel kiegészítve. A mért paramétereket a HEC-RAS 2-dimenziós hidrodinamikai modellben használjuk fel és a program segítségével jövőbeli mederfejlődési szcenáriókat futtatunk.
Eredményeink hozzájárulnak a Dráva jövőbeli mederfejlődésének előrejelzéséhez, pontosabban kijelölhetők a hajózási útvonalak, valamint a jobb átfolyás eredményeként a mellékágak morfológiai és ökológiai állapota, illetve víz- és oxigénellátottsága javulhat.
Fizikai kismodell futtatásokat laboratóriumi körülmények között is végzünk. Ehhez olyan elektromotorokkal felszerelt terepasztalt használunk (PTethys), amelynél a dőlésszögek mind a hossztengely, mind pedig keresztirányban változtathatók, így a lejtésviszonyok, illetve oldalsó nyomólapátokkal is fel van szerelve, így az éghajlatváltozás, illetve a meder bevágódási, valamint a tektonikai változások is modellezhetők a terepasztalon.
Kisvízgyűjtőkön megjelenő szélsőséges csapadékesemények és ezek hidrológiai következményeinek vizsgálata és modellezése
Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, akár nagyintenzitású és nagymennyiségű csapadékok, akár aszály formájában. Városi területeken, illetve ott, ahol jelentős arányban burkolt a felszín betonnal és más vízzáró anyaggal, a nagycsapadékok intenzív lefolyást és villámárvizeket eredményeznek. A villámárvizek pusztításának mértékét nagyon sokféle tényező befolyásolja, mint pl. a vízgyűjtők alakja, a fatörmelékek mennyisége, vagy felszínhasználati típusa. Ezeknek a paramétereknek a térbeli eloszlását vizsgáljuk térinformatikai modellekkel, illetve a közvetlen, vízhozamra vagy vízállásra gyakorolt hatásukat hidrológiai vagy hidraulikai modellekkel, mint pl. a HEC-HMS vagy HEC-RAS használatával. A modellek parametrizálásához létrehoztunk egy 16 állomásból álló hidrometeorológiai monitoringhálózatot Pécs területén.
Az aszály ökológiai hatásainak mérséklése Magyarország dombsági területein
Az éghajlatváltozás másik hidrológiai következménye az aszályos időszakok hosszának, valamint gyakoriságának növekedése. A negatív vízmérlegű időszakok várhatóan a közeljövőben még gyakrabban vezetnek aszályhoz. A klímaváltozáshoz a mezőgazdaság az adott éghajlathoz, illetve termesztési környezethez legjobban illő művelési ág kiválasztásával alkalmazkodik. Az aszályveszély csökkentésére, ill. mérséklésére ökológiai szempontból kedvező, környezetbarát megoldások keresése elengedhetetlen. A klímaváltozás, a helytelen földhasználat, valamint a vízgazdálkodás területi egyenlőtlenségei mind globális problémákat jelentenek. A fenntartható mezőgazdaság és vízgazdálkodás során elsősorban a vízmegtartásra kell összpontosítanunk, s nem csak átengedni hazánkon a környező hegykoszorúból hozzánk érkező vizeket. Kutatásaink során igyekszünk megtalálni az éghajlatunkon és talajainkon leghatékonyabb felszínhasználati módokat a talaj nedvességdinamikájának optimalizálása érdekében.
Válogatott publikációk:
Czigány, S., Sarkadi, N., Lóczy, D., Cséplő, A., Balogh, R., Fábián, S. Á., Ciglič, R., Mateja F., Pirisi, G., Imre, M., Nagy, G., Pirkhoffer, E. (2023) Impact of Agricultural Land Use Types on Soil Moisture Retention of Loamy Soils. Sustainability 15(6):4925. DOI: 10.3390/su15064925
Sarkadi, N., Pirkhoffer, E., Lóczy, D., Balatonyi, L., Geresdi, I., Fábián, S. Á., Varga, G., Balogh, R., Gradwohl-Valkay, A., Czigány, S. (2022). Generation of a flood susceptibility map of evenly weighted conditioning factors for Hungary. GEOGRAPHICA PANNONICA, 26(3), 200–214. DOI: 10.5937/gp26-38969
Schmeller, G., Nagy, G., Sarkadi, N., Cséplő, A., Pirkhoffer, E., Geresdi, I., … Czigány, S. (2022). Trends in extreme precipitation events (SW Hungary) based on a high-density monitoring network. HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN (2009-), 71(3), 231–247.
DOI: https://doi.org/10.15201/hungeobull.71.3.2
Víg, B., Fábián, S.Á., Czigány, S., Pirkhoffer, E., Halmai, Á., Kovács, I. P., Varga, G., Dezső, J.; Nagy, G., Lóczy, D. (2022). Morphometric analysis of low mountains for mapping flash flood susceptibility in headwaters. NATURAL HAZARDS 114(3), 3235–3554.
DOI: https://doi.org/10.1007/s11069-022-05513-6
Pirkhoffer, E., Halmai, Á., Ficsor, J., Gradwohl‐Valkay, A., Lóczy, D., Nagy, Á., Liptay, Z. Á., Czigány, S. (2021). Bedload entrainment dynamics in a partially channelized river with mixed bedload: A case study of the Drava River, Hungary. River Research and Applications. 37, 699-711.
DOI: 10.1002/rra.3794
Słowik, M., Kiss, K., Czigány, S., Gradwohl-Valkay, A., Dezső, J., Halmai, Á., Marciniak, A., Tritt, R., Pirkhoffer, E. (2021). The influence of changes in flow regime caused by dam closure on channel planform evolution: insights from flume experiments. Environmental Earth Sciences 80: 4 Paper 165. DOI: https://doi.org/10.1007/s12665-021-09437-5
Dezső, J., Czigány, S., Nagy, G., Pirkhoffer, E., Slowik, M., & Lóczy, D. (2019). Monitoring soil moisture dynamics in multilayered Fluvisols. BULLETIN OF GEOGRAPHY-PHYSICAL GEOGRAPHY SERIES, 16(1), 131–146. DOI: http://doi.org/10.2478/bgeo-2019-0009