Macau éjszaka
Forrás: Fotó: Trócsányi András

Frissítve: 

2023. nov. 17.

A hazai térstruktúra többdimenziós vizsgálata településföldrajzi vonatkozásokban

Kutatócsoport tagjai


Karsai Viola
Dr. Máté Éva
Dr. Pirisi Gábor
Dr. Trócsányi András

1. A formális urbanizáció hazai és nemzetközi kérdései

A rendszerváltás utáni hazai urbanizáció meghatározó elemévé vált a várossá nyilvánítás, amely már nem csak a geográfusok, hanem más szakmák érdeklődését is felkeltette. Kapcsolódó vizsgálataink feltárják a formális urbanizáció szerepét, amelynek keretében választ keresünk többek között arra a kérdésre, hogy miként függ össze a sikeresség és a városi cím birtoklása. Ennek során értékeljük a belső, helyi adottságok, a településhierarchiában elfoglalt pozíció, a gazdasági adottságok, vagy akár a földrajzi helyzet (megközelíthetőség) szerepét. Nemzetközi kutatási együttműködéseink révén kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy miként illeszkednek bele ezek a kérdések egy tágabb, európai vagy globális perspektívába. Elemzéseink során figyelmet fordítunk a területi politikai szempontok vizsgálatára is, különös tekintettel a városi cím elnyerésének tényezőire, fejlesztés- és szakpolitikai aspektusaira, valamint a helyi társadalmi-gazdasági aktorok, döntéshozók szerepére, jelentőségére.

Fontosabb publikációk

Várossá nyilványítási javaslatok megvalósulása
Várossá nyilványítási javaslatok megvalósulása

2. A kisvárosok átalakulási folyamatai és rezilienciája

A lokális terek központjainak, a kisvárosoknak a fejlődési pályája nemcsak saját, hanem a vonzásukban élő községek lakosságának életét is befolyásolja. Vizsgálataink során elemezzük azokat a folyamatokat és tényezőket, amelyek a magyarországi kisvárosok sorsának alakulását az elmúlt évtizedekben meghatározták, illetve jelenleg is érintik. Kiemelt figyelmet fordítunk a kisvárosok építészeti képének, és településszerkezetének átalakulására, továbbá a piaci és közösségi mechanizmusok vizsgálatára. Azonosítjuk azokat a tényezőket, amelyek a legfontosabb szerepet játsszák a kisvárosok differenciált fejlődési útjainak kialakulásában. A vizsgálatokból kapott eredmények segíthetnek a terület- és településfejlesztés speciális kisvárosi kihívásainak (céljainak, módszereinek) meghatározásában.

A rezilienciavizsgálataink a területi fejlődést újszerű módon közelítik meg. Célul tűztük ki egy olyan elméleti modell megalkotását, amely ebben a tekintetben keretet adhat a hazai településhálózat, kiemelten pedig a kisvárosok vizsgálata számára. A modell értelmében a települések politikai-önkormányzati, társadalmi és gazdasági szféráját vizsgáljuk annak a fényében, hogy ezek mennyire felelnek meg a diverzitás, kohézió és autonómia kritériumainak. Ezt a modellünket, illetve rezilienciaértelmezésünket már jelenleg is használják a hazai városok fenntartható stratégiáinak elkészítésekor.

Fontosabb publikációk

  • Trócsányi, A., Pirisi, G., & Máté, É. (2018). An interpretation attempt of Hungarian small towns’ shrinking in a post-socialist transformation context. Chasopys Socialno-Ekonomichnoyi Heohrafiyi/Journal of Human Geography, 24(1), 5-20. http://doi.org/10.26565/2076-1333-2018-24-01
  • Makkai, B., Máté, É., Pirisi, G., & Trócsányi, A (2017). Where Have All the Youngsters Gone? The Background and Consequences of Young Adults’ Outmigration from Hungarian Small Towns. European Countryside, 9(4), 789-807. https://doi.org/10.1515/euco-2017-0044
  • Pirisi, G., & Trócsányi, A. (2014). Shrinking small towns in Hungary: the factors behind the urban decline in "small scale". Acta Geographica Universitatis Comenianae, 58(2), 131-147. http://actageographica.sk/stiahnutie/58_2_02_Pirisi_a_Trocsanyi.pdf
  • Pirisi, G., Kiss, B., & Máté, É. (2016). A kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban. Területi Statisztika, 56(4), 415-437. https://www.doi.org/10.15196/TS560404
  • Pirisi, G. (2019). A reziliencia lehetséges értelmezése a településföldrajzi kutatásokban. Tér és Társadalom, 33(2), 62-81. https://doi.org/10.17649/TET.33.2.3080
  • Pirisi, G., Alpek, B. L., Kovács, G., Máté, É., & Trócsányi, A. (2022). Kisvárosi reziliencia a COVID-19 járvány első hullámában – egy esettanulmány Mosonmagyaróvárról. City.hu: Várostudományi Szemle, 2(1), 105-128.
A rezilienciát kialakító legfontosabb faktorok
A rezilienciát kialakító legfontosabb faktorok

3. A vidéki térségek perforálódási folyamatai

A posztindusztriális társadalmak térbeli fejlődésének meghatározó folyamata a vidék újrastruktúrálódása, amely egy komplex, társadalmi-gazdasági és környezeti átalakulás. Vizsgálataink során felállítottuk azt a hipotézist, hogy Kelet-Közép-Európa sajátos viszonyai között az újrastruktúrálódás egyedi jellegzetességekkel bír, részlegesen megy végbe. Jelentősebb dezurbanizáció hiányában, az alacsony társadalmi és térbeli mobilitás mellett, valamint a nagyobb városok gazdaságának gyengeségéből adódóan a vidéki térségek bizonyos részei perforálódnak, vagyis kiszakadnak a térkapcsolatok rendjéből, izolált helyzetűvé válnak. Ez a helyzet konzerválja, illetve súlyosbítja a meglévő társadalmi problémákat és igen nehézzé teszi a sikeres területfejlesztési beavatkozásokat. Vizsgálataink során a vidéki társadalom tagolódásának sajátos mintázatait tártuk fel, amelyek tükröződnek a települések fejlődésében is.

Fontosabb publikációk

  • Alpek, B. L., Máté, É., Németh, Á., Pirisi, G., Tésits, R., & Trócsányi, A. (2022). Examining a theoretical concept – (Im)Mobility as a factor of perforation in a rural Hungarian context. Geographica Pannonica, 26(4), 319–333. https://doi.org/10.5937/gp26-38880
  • Máté, É. (2020). A perforálódásra adott reakciók és stratégiák a Baranyai-Hegyháton. Településföldrajzi Tanulmányok, 9(2), 75-96.
  • Máté, É. (2017). Perforált régiók?–izolálódó térségek a Dél-Dunántúlon. Földrajzi Közlemények, 141(2), 164-178. https://www.foldrajzitarsasag.hu/downloads/foldrajzi_kozlemenyek_2017_141_evf_2_pp_164.pdf
A perforációs index szélsőértékeinek megoszlása a vizsgált térségben
A perforációs index szélsőértékeinek megoszlása a vizsgált térségben